Jelenlegi hely

Múltbanéző 12. (3)

bkml

TYÚKSZEMTAPASZ, HAJNÖVESZTŐ, SAVANYÚVÍZ
Egészségügyi hirdetések és reklámok a kiskunfélegyházi újságokban
1885–1900

 

A 19. században az információt a sajtótermékek juttatták el a legszélesebb tömegekhez, így kifejezetten alkalmasak voltak üzleti célú hirdetések, reklámok közzétételére. Ha megvizsgáljuk az 1885 és 1900 közötti kiskunfélegyházi újságokban megjelent egészségügyi témájú hirdetéseket, ugyanazokkal a reklámokkal találkozhatunk, mint bármelyik másik korabeli, akár fővárosi lapban, hiszen az országosan forgalmazott termékekhez nem készültek külön reklámok a vidéki újságok számára, helyben gyártott gyógyhatású termékekkel pedig nem rendelkezett a város. Az akkori médiát egyedül az újság képviselte. Félegyházán 1885 és 1900 között három újság létezett, ezek társadalmi, kulturális és politikai hetilapokként funkcionáltak.

bkml

bkml

bkml

 

A Félegyházi Hírlap működött végig az egész tanulmányozott korszakban, a Félegyháza és Vidéke csupán három évig, 1887 és 1889 között létezett, a harmadik újság, a Félegyházi Híradó pedig 1895-ben kezdte meg működését. Mindhárom újság vasárnaponként jelent meg,[1] terjedelmük kettő és nyolc oldal között változott, a reklámok általában a lap második felében kaptak helyet.

A vizsgált 16 év 1250 lapszámában összesen 1530 egészségügyi hirdetés fordul elő. Mivel egy hirdetést többször is megjelentettek, illetve egy-egy terméket vagy szolgáltatást többféleképpen is reklámoztak, így összesen 97 különböző, egészségüggyel kapcsolatos hirdetés került vizsgálat alá. Az egyes reklámok előfordulási aránya változó: a hirdetések több mint felét tíznél kevesebb alkalommal közölték, két reklám viszont száznál is többször szerepelt az újságokban.

bkml

 

Fontos tisztázni, hogy mit tekinthetünk egészségügyi témájú hirdetésnek: minden reklámot, amely olyan szereket, készítményeket, terápiákat, eljárásokat, ill. olyan személyek működését népszerűsíti, amelyek valahogy köthetőek az egészség megőrzéséhez, helyreállításához, a betegségek megelőzéséhez, a gyógyításhoz, illetve a személyes higiéniához, tisztálkodáshoz, szépségápoláshoz. Mivel a vizsgálat tárgyát csak a reklámok és hirdetések képezik, így nem tárgyaljuk az egyébként egészségügyi tematikájú újságcikkeket, híreket, tudósításokat, tárcákat, glosszákat. Jelen cikk nem tér ki az orvosok, fogorvosok, bábák szolgáltatásainak hirdetésére, illetve a „népi gyógymódokkal” (pl.: a petróleum, illetve a méz hasznos hatásai stb.) kapcsolatos cikkekre, valamint az állatgondozást és az állatok betegségeit érintő hirdetésekre; ellenben minden olyan szer reklámja helyet kapott, amelyet ma egy patikában vagy drogériában megvásárolhatnánk, így szó lesz a szépségápolással kapcsolatos hirdetésekről is. Általánosságban elmondható, hogy a mai gyakorlathoz hasonlóan a 19. század végi újságokban is a nem receptköteles gyógyhatású készítmények reklámjaival lehet elsősorban találkozni.

A reklámfogások tekintetében az 1885–1900 évek közötti hirdetések nem tértek el nagyon sokban a maiaktól. Csiszolatlanabb, kezdetlegesebb formában ugyan, de éppúgy használtak már akkor is bizonyos tartalmi és grafikai trükköket, mint ma.[2] Voltak hivatkozott olvasói levelek,[3] reklámoztak termékeket híres emberekkel,[4] orvosok állították a gyógykészítményekről, hogy hatásosak,[5] óvtak a hamisítványoktól,[6] ócsárolták a konkurens termékeket[7]. Különbséget jelentett viszont az, hogy egy-egy termék az egészségügyi problémák egész széles spektrumát volt hivatva kezelni, míg ma egyre inkább a specializáció figyelhető meg. További fontos különbség, hogy a ma élvezeti cikknek minősülő készítményeket gyógyhatású szerként is reklámozták. Ezek első körét alkotják az alkoholtartalmú italok.

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

A ma is forgalomban lévő Unicumot emésztési zavarok, gyomorgörcs, hidegláz kezelésére ajánlották[8], hasonlóan, mint a Barát-ital[9] néven szereplő gyomorlikőrt. Még mindig az emésztési gondoknál és étvágytalanságnál maradva: ezek ellenszeréül kínálták a konyakot[10], ami ráadásul állítólag a fertőző betegségekkel szemben is hatásos volt. A vérszegénység ellen javasolták az Alföldi Gyógycognacot,[11] illetve a magas vastartalmú Vasbort[12]. Szintén a vérszegénységet kívánta gyógyítani az orvosi malagakivonat.[13] A malaga tulajdonképpen spanyol édes csemegebor, ennek fényében érdekes, hogy gyermekek számára is ajánlották erősítőszerként, illetve gyomorgyöngeség ellen. Nem csak alkoholtartalmú szereket kínált a Hoff-cég – ők malátakivonattal dolgoztak –, termékeik között szerepelt a maláta egészségi sör, a maláta mellcukorka és maláta egészségi csokoládé is.[14]

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

Ezeket a készítményeket használhatták mell-, gyomor- és tüdőbetegség, valamint „elnyálkásodás” és köhögés ellen; ideggyengeség, étvágytalanság, illetve álmatlanság esetén. A szintén ebből az alapanyagból készült Kathreiner malátakávét egészségi kávéként az egész család számára reklámozták.[15] Ahogy a változatos grafikai megoldásokkal kiegészített hirdetés fogalmaz: „A legelső orvosok ajánlják mint erősítőszert; használható ideg- és gyomorbántalmakra; étvágygerjesztő, asszonyok és gyerekek gyönge szervezetének táplálója.” Az élvezeti szerek mint gyógyszerek sorát a Hungária pótkávéreklám[16] zárja, amely többek között vérszegénység és álmatlanság ellen szolgált.

A következő gyakrabban reklámozott terméket az ásványvizek jelentik.

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

A Szolyvai savanyúvíznek[17] csak egyféle gyógyhatást tulajdonított a hirdetés, mégpedig azt, hogy „járványos betegségek alkalmával hatásos”.[18] Szintén egy bizonyos egészségügyi problémára kínált megoldást a Ferenc József keserűvíz[19], amelyet hashajtóként ajánlottak. Ezzel szemben a bikszádi és sztojkai vizek[20] számtalan gyógyhatással rendelkeztek: légcső- és hangszálhurut, vérköpés, vérhányás, kezdődő gümőkór, idült és heveny gyomorhurut, máj- és epebántalmak, renyhe bélműködés, vesehomok, görvélykóros daganatok, női bántalmak, cukorbetegség esetére felettébb ajánlották. A Krondorfi savanyúvizet[21] főleg légúti megbetegedések és tüdőcsúcshurut kezelésére kínálták, nyálkaoldó, köhögés- illetve rekedtség-csillapító hatása miatt. A mohai Ágnes forrásvíz[22] főleg emésztőszervek hurutos bántalmait, „túlságos gyomorsavany” képződést orvosolta, illetve kolera elleni védőszerként funkcionált. A szintén mohai, de Stefánia nevű ásványvízzel[23] a gyerekek görvély- és angolkórját kívánták gyógyítani.

A nem belsőleg, hanem külsőleg alkalmazott vizek, vagyis a gyógyvizes fürdők hirdetéseinek általános jellemzői, hogy az újságokban többnyire csak a tavasztól őszig terjedő fürdőszezonban jelentek meg, és földrajzilag messze eső gyógyfürdőhelyeket reklámoztak.

bkml

bkml

 

A Temes vármegyei Buziásfürdő[24] fürdő- és ivókúrát is hirdetett. A sokféle betegség közül, aminek gyógyítására kínálták, kettőt érdemes kiemelni: egyik a női bajok (magtalanság és vérzési bajok), a másik a bujakór, ami a szifilisz régies neve. A Szepes vármegyei lőcsei[25] és a Zólyom vármegyei szliácsi vízgyógyintézetek[26] már kínáltak masszázst, villanyozást, tej- és savógyógymódot is, mégpedig a betegségek kiterjedt körére: a hisztériától kezdve a sápkóron és váltólázon át a „hasbeli pozsgáig” szinte mindenre.

bkml

 

A vizek után a tabletták és balzsamok következnek, melyeknek egy közös jellemzőjük van: az univerzalitás. Erre legjobb példa Brandt Richárd gyógyszerész svájci labdacsa,[27] amely rendkívül sok baj ellenszere volt. Az átvizsgált újságokban összesen 47 különböző módon hirdették, mindig más szöveggel, de általában hangzatos címmel. Például:

– „Roppant elterjedésnek örvendenek manapság a Brandt-féle svájci labdacsok

– „Csak a jót szokás utánozni

– „A legjobb házi szer

– „Felkarolva a nagyközönség kegye által

– „Mint valamely kegyenc, aki mindenütt hódít

– „Egyetemi tanárok és több száz gyakorló orvos megvizsgálta

– „Hatóságilag hitelesített bizonyítványok Brandt svájci labdacsairól

– „Pénzünket ne dobjuk ki értéktelen szerekre[28]

 

A körmönfont hirdetési technikáknál már csak a gyógyítani kívánt betegségek köre volt változatosabb: „bőrküteg” (kiütés), „rásztkórság” (kedélykórság, hipochondria), kólika (hastáji fájdalom, hascsikarás), migrén, végtagzsibbadás, székrekedés, vértolulás, fejfájás, hisztéria, étvágytalanság, gyomorbaj, szívdobogás, szédülés, gyomorgörcs, nehéz légzés, felfúvódás, lankadtság, sápkórság (vérszegénység), szemszikrázás, rossz szájíz, iszapos nyelv, görvélyes kelés ellen egyaránt kínálták. Főleg az emésztési problémákkal, úgymint „gyomorgörccsel, étvágytalansággal, savanyú büfögéssel” küzdőknek ajánlották a Rosa éltető balzsamot,[29] ennek érdekessége, hogy ez a hirdetés jelent meg a vizsgált időszakban a legtöbbször, összesen 141-szer. Külsőleges használatra is szánták a Thierry mell- és gyomorbalzsamot,[30] mely a mell-, tüdő-, máj- és gyomorbetegségek mellett sebeket is gyógyított, a reklám szerint szívóerejénél fogva egy „14 éves csontszút” kezeltek vele sikeresen. Hasonlóan egyetemleges gyógyszer lehetett a Pserhofer-féle vértisztító labdacs[31] és a Warner Safe Cure[32], amelyek nemcsak az emésztési nehézségek és hasi fájdalmak megszüntetését ígérték, de alkalmazták őket reumatizmus, köszvény és vízibetegség esetén is. A sok, „mindenre használható” készítmény sorában üdítő különlegességnek számít az Egger-féle befecskendezésre szánt injekció[33], amely speciálisan a húgyúti- és vesepanaszok orvoslására szolgált.

Míg a Reparator nevű szert[34] csak csúz és köszvény ellen, addig a Hajnal-szeszt[35] és a Reuma-szeszt[36] mindenféle fájdalom (reumás, isiászos fájdalom, fej-fog-fül-hátfájás) csillapítására ajánlották, a hirdetésekből viszont nem derül ki, hogy a készítményeket belsőleg kellett-e fogyasztani, vagy bedörzsölés útján enyhítették a fájdalmat. Legalább erre a kérdésre biztos választ ad a következő két hirdetés: a Benson-tapasz[37] kétségkívül külsőleg alkalmazható fájdalomcsillapítási gyógymód volt, emellett hatásosan kezelte még a hörghurutot és az asztmát is. A másik, külsőleg ható fájdalomcsillapító a Richter-féle készítmény[38], amelyet tagszaggatás, meghűlés, kolera és influenza esetére ajánlották.

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

A reklámok szezonálisan, a téli hónapokban foglalkoztak a légúti megbetegedésekkel. A légcső-, gége- és tüdőhurutot, a „szűkmellűséget” és az „aszkórt” különböző teákkal is próbálták gyógyítani, ilyen volt például a Szent György tea[39], illetve a Homeriana tea[40]. A köhögés, elnyálkásodás, rekedtség ellenszeréül szolgáltak a különböző ízesítésű gyógycukorkák, mint a hársfaméz[41], illetve a pemetefű cukorka[42]. Akadt viszont olyan készítmény is, amelynek beszélő nevén (Hapci) kívül a használati módról semmit nem árult el a reklám[43].

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

A következő termékek egyik hirdetése így kezdődik: „Halálos kimenetellel szokott végződni…” Talán nem is gondolnánk, hogy a tyúkszemről van szó. A teljes reklám így szól: „Halálos kimenetellel szokott végződni a tyúkszemeknek késsel való lemetélése”, ehelyett inkább a különböző tyúkszemirtó és tyúkszemvesztő szerek használatát javasolták, amelyek szemölcs és bőrkeményedés ellen is hatásosak voltak.[44]

bkml

bkml

bkml

bkml

 

Kártevők és élősködők elleni szerek hirdetései is felbukkantak az újságokban. A ma bélféregként ismert pántlikagiliszta elleni készítmény gyors, 6 perc alatti megoldást kínált a problémára.[45] A patkánypogácsát a patkányok, egerek és vakondok ellen lehetett sikerrel használni,[46] míg a férgek és rovarok ellen a Zacherlin nevű szer volt rendkívül hatásos – hirdetőjük szerint.[47]

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

A reklámok következő csoportja valamilyen terápiát, gyógyászati segédeszközt, higiéniás kelléket népszerűsített. Két, ismét széleskörűen hatásos intézmény hirdetése közül az első a budapesti Testegyenesítő Intézet[48] szolgáltatásait népszerűsítette. Itt olyan problémákra kínáltak gyógyulást, mint különböző gyulladások, ficamok, ízületi merevülés, zsugorodás, csontgörbülés és -ferdülés, tyúkmell. A másik, a Vízgyógyintézet[49] által ajánlott hidroterápiás kúrák ugyanúgy orvosolták az idegbajokat, mint a vérkeringési zavarokat, illetve az emésztőszervek betegségeit. Akkoriban modern találmány lehetett az ún. villámgépecske,[50] mellyel a különböző idegrendszeri panaszokat kívánták gyógyítani. Szintén a villamosság elvén működött az elekro-homeopátia is,[51] ami magyarul a „villamos hasonszenvi gyógymód” nevet kapta. A következő reklámmal elkalandozunk egy kicsit a közegészségügy területére is: az önműködő tőzegszóró klozettet[52] intézmények, iskolák, kórházak, laktanyák részére ajánlották. Használata során elejét lehetett venni az olyan komolyabb fertőzéseknek, mint a kolera és a tífusz. Bár a következő hirdetés sokat ígérő, de az „önberetváló készüléknél[53] nem egy mai értelemben vett szerkezetre kell gondolni, csupán a borbélyok közreműködését kiváltó, otthon is alkalmazható borotvát kell érteni alatta. A sérvkötőt a művégtagokat, gyógyfűzőket és haskötőket is forgalmazó cég gyártotta.[54] Az intim higiénia, illetve a fogamzásgátlás kategóriába tartozó hirdetések gumiból és halhólyagból készült óvszert reklámoztak férfiak és nők részére, továbbá hölgyszivacsot, havi kötőt nőknek, irrigátort, illetve pessariumot.[55]

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

A hirdetések utolsó csoportja a személyes higiéniával és a szépségápolással kapcsolatos termékeket népszerűsítette. Az arc- és bőrápolási készítmények közös jellemzője volt, hogy általában női utónévről (Cornélia, Margit, Mariska, Irén) kapták nevüket, és nagyjából mind ugyanazt kínálta a használóknak: bársonyos simaságú, üde, fiatalos bőrt, továbbá azzal kecsegtettek, hogy megszüntetik a ráncokat, a redőket, a májfoltot, a szeplőt, himlőhelyet, pattanást, bőratkát.[56]A korszakban minden bizonnyal a fehér arcbőr volt a divatos, hiszen a krémek védelmet kínáltak a túl vörös vagy napbarnított, sötét arcbőr ellen is.

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

A fogak épen és tisztán tartására fogport, fogpasztát, fogcseppeket kínáltak, amelyek garantálták a vakítóan fehér fogsort.[57] A lyukas fogak önólmozására szolgáló terméket azoknak ajánlották, akik „odvas fogaikat önmaguk akarták kitömni”. A szájvizek a száj és foghús betegségei, illetve a kellemetlen szájszag ellen védtek, valamint elhárították a fogkövet is.

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

A hajápolás területén már megfigyelhető a termékek nagyobb fokú specializációja, bár a hajrestaurátor[58] nevű termék egyszerre volt hajnövesztő, hajerősítő, korpaellenes és őszülést gátló hatású. A hajnövesztő szerek közül a Csillag Anna-féle kenőcs reklámja volt a legváltozatosabb.[59] A termék megakadályozta a hajhullást, elősegítette a hajnövekedést, uraknál a szakállnövést. Külön szer szolgált a hajhullás és a kopaszodás ellen[60], egy másik, az ún. „hajirtószer” igazából szőrtelenítőként, epilálóként funkcionált, vegyi úton távolította el a szőrt az arcról, karokról[61]. Már hajfestőszerekkel is találkozhatunk, igaz, még csak három színárnyalat (sötétszőke, barna, fekete) volt a teljes választék[62]. Férfiak részére viszonylag kevés cikket kínáltak, csak a haj puhítására szolgáló brillantint és a bajuszpedrőt.[63]

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

bkml

 

Összegzésként elmondható, hogy Kiskunfélegyháza nem rendelkezett semmiféle speciális, helyben gyártott gyógyhatású készítménnyel, csak az országosan, vény nélkül forgalmazott cikkekkel találkozhatunk az újsághirdetések között. A termékpaletta azonban rendkívül széleskörű volt; úgy tűnik tehát, hogy már akkor is éppúgy megérte az egészség megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos szereket reklámozni, mint ma. Ezek a hirdetések ugyanakkor bepillantást engednek a korabeli egészségügyi viszonyokba (a kolera és a tífusz valódi veszélye, a fogak otthoni tömése), illetve a szépségről vallott korabeli felfogásba (fehér arcbőr, dús szakáll) is.

 

Jegyzetek

 

[1] A Félegyházi Hírlap 1898 és 1899 között hetente kétszer, csütörtökön és vasárnap is megjelent, előbbi napon csupán két oldal terjedelemben, vasárnap pedig 8 oldalon.

[2] Mivel a legtöbb reklám több újságszámban is megjelent, a továbbiakban csak a hivatkozott reklám időrendben első előfordulási helyét adom meg.

[3] Pl.: Brandt Richárd gyógyszerész svájci labdacsainak reklámjai: „A legjobb háziszer”. Félegyházi Hírlap, 1886. április 11. 3.; „Egy kitűnő szer”. Félegyházi Hírlap, 1886. május 2. 3.; „Egy családnak sem kellene a nélkül lenni”. Félegyházi Hírlap, 1886. május 30. 3.; illetve Csillag Anna-féle hajnövesztő szer reklámjai: „Én Csillag Anna”. Félegyházi Hírlap, 1888. október 28. 4.

[4] Pl.: Hoff János-féle maláta gyógytápszerek reklámja: „Császárok, királyok s fejedelmek elismerő nyilatkozatai”. Félegyházi Hírlap, 1885. december 13. 4.

[5] Pl.: Dr. Popp-féle fogápolási szerek reklámja: „Dr. Popp cs. kir. udvari fogorvos Anatherin fog- és szájvize”. Félegyházi Hírlap, 1886. február 7. 4.

[6] Pl.: Brandt Richárd gyógyszerész svájci labdacsainak reklámjai: „A falun vagy pusztán lakóknak”. Félegyházi Hírlap, 1885. május 2. 3.; „Csak a jót szokás utánozni”. Félegyházi Hírlap, 1886. március 28. 4.; „Nem kell haboznunk”. Félegyházi Hírlap, 1886. június 20. 3.; Rákóczi keserűvíz reklámja: „Egy hazai gyógyforrás”. Félegyházi Hírlap, 1888. március 25. 3.

[7] Pl.: Dr. Popp-féle fogápolási szerek reklámja: „Egy orvos a fogak gondozásáról”. Félegyháza és Vidéke, 1887. október 23. 3.

[8] „Unicum, gyomorerősítő likőr”. Félegyháza és Vidéke, 1889. január 6. 4.

[9] „Székrekedés, étvágytalanság”. Félegyházi Híradó, 1896. július 26. 8.

[10] „Cognac”. Félegyháza és Vidéke, 1888. március 18. 4.

[11] „Az első Alföldi Cognac”. Félegyházi Hírlap, 1892. február 21. 4.

[12] „Tokaji China-Vasbor”. Félegyházi Híradó, 1899. január 22. 6.

[13] „Valódi orvosi Malaga-kivonat”. Félegyházi Hírlap, 1885. november 8. 4.

[14] Félegyházi Hírlap 1885. december 13. 4. „Császárok, királyok s fejedelmek elismerő nyilatkozatai”

[15] Kathreiner-termékek reklámjai: „Mi a Kathreiner-féle Kneipp-malátakávé?” Félegyházi Hírlap, 1896. január 26. 5.; „Ki iszik Kathreiner-féle Kneipp-malátakávét?” Félegyházi Hírlap, 1897. február 7. 4.; „Százezrei a családoknak isszák…” Félegyházi Hírlap, 1898. január 2. 4.; „Kathreiner-féle Kneipp-malátakávé” Félegyházi Hírlap, 1899. január 8. 4.; „Miért vannak még emberek…” Félegyházi Hírlap, 1900. március 4. 4.; „Kathreiner csak valódi az ismert Kathreiner-csomagban”. Félegyházi Hírlap, 1900. április 1. 3.; „Minden háziasszony és anya”. Félegyházi Hírlap,1900. december 23. 8.

[16] „A legjobb pótkávé az egész monarchiában”. Félegyháza és Vidéke, 1888. július 1. 4.

[17] Savanyúvíz: szénsavat tartalmazó ásványvíz.

[18] „Szolyvai, polenai, olenyeai savanyúvizek”. Félegyházi Hírlap, 1886. február 7. 4.

[19] „A legbiztosabb és leghatásosabb hashajtószer”. Félegyháza és Vidéke, 1889. október 13. 4.

[20] „A bikszádi ásványos gyógyvíz”. Félegyházi Híradó, 1899. május 20. 7.

[21] „Krondorfi savanyú kút”. Félegyházi Hírlap, 1886. május 23. 4.

[22] „Mohai Ágnes-forrás”. Félegyházi Hírlap, 1886. március 21. 4.

[23] „Mohai „Stefánia” forrás”. Félegyháza és Vidéke, 1888. június 17. 4.

[24] „Fürdőidény megnyitása pünkösd napján”. Félegyházi Hírlap, 1894. május 13. 5.

[25] „Lőcse-fürdő”. Félegyházi Híradó, 1898. május 15. 6.

[26] „Szliács acél fürdő Felső-Magyarországon”. Félegyházi Hírlap, 1898. május 22. 3.

[27] „Brandt Richárd gyógyszerész svájci labdacsai”. Félegyházi Hírlap, 1892. október 30. 4.

[28] A fenti címekkel a reklámok a Félegyházi Hírlap következő újságszámaiban jelentek meg: 1885. november 29. 4., 1886. március 28. 4., 1886. április 11. 3., 1886. április 18. 3., 1886. április 25. 3., 1886. június 6. 3., 1892. november 6. 4., 1887. február 20. 3.

[29] „Gyors és biztos segítség”. Félegyházi Hírlap, 1890. június 22. 4.

[30] „Thierry A. mell- és gyomorbalzsamát…” Félegyházi Hírlap, 1900. április 15. 4.

[31] „Pserhofer J. vértisztító labdacsai”. Félegyházi Híradó, 1899. január 7. 8.

[32] „A meggyőződés hatalma”. Félegyházi Hírlap, 1889. július 28. 4.

[33] „A Dr. Egger-féle Injectió Hamamelis Virginika”. Félegyházi Híradó, 1897. december 26. 6.

[34] „Évtizedek óta nagy sikerrel használtatik”. Félegyházi Híradó, 1899. január 15. 6.

[35] „Hajnal-szesz”. Félegyházi Hírlap, 1899. február 19. 4.

[36] „Az 1895. évi cairói és az 1896. évi londoni egészségügyi kiállításon díszoklevéllel s aranyéremmel kitüntetve”. Félegyházi Hírlap, 1900. január 14. 4.

[37] „A Benson-féle tapasz”. Félegyházi Híradó, 1897. december 19. 7.

[38] „Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Liniment. Capsici. comp.” Félegyházi Híradó, 1897. április 5. 7.

[39] „Asthma, mellbetegség és minden köhögés”. Félegyházi Híradó, 1898. december 25. 7.

[40] „Homeriana- Thea”. Félegyházi Hírlap, 1885. november 1. 3.

[41] „Legtökéletesebb arcztisztító és szépítő szer”. Félegyházi Híradó, 1899. január 15. 6.

[42] „Köhögés, elnyálkásodás és rekedtség ellen”. Félegyházi Hírlap, 1895. december 22. 8.

[43] „Hapczi. Nátha elleni szer”. Félegyházi Hírlap, 1895. december 8. 4.

[44] „Nincs többé tyúkszem”. Félegyházi Hírlap, 1888. szeptember 23. 4.; „Halálos kimenetellel szokott végződni”. Félegyháza és Vidéke, 1888. március 11. 4.; „Szíves megfigyelésül!” Félegyháza és Vidéke, 1887. február 27. 4.; „Hirdetmény”. Félegyházi Hírlap, 1891. december 25. 5.

[45] „Pántlika giliszta fejestül”. Félegyháza és Vidéke, 1888. március 4. 4.; „Pántlika giliszta fejestül”. Félegyházi Hírlap, 1894. szeptember 30. 4.; „Pántlikagilisztában és gyomorbajban szenved”. Félegyházi Hírlap, 1897. május 16. 3.

[46] „Malártsik György…” Félegyházi Hírlap, 1894. június 10. 4.

[47] „Zacherlin a legkitűnőbb féregpor”. Félegyháza és Vidéke, 1887. augusztus 7. 4.; „Zacherlin csak palackban kapható”. Félegyháza és Vidéke, 1888. július 1. 4.; „Elővigyázat a Zacherlin vételnél”. Félegyházi Hírlap, 1892. április 3. 4.; „A legjobban ismert szer rovarok ellen a Zacherlin”. Félegyházi Hírlap, 1893. május 28. 4.; „Csak Zacherlint kell kérni”. Félegyházi Hírlap, 1894. május 6. 4.

[48] „Fischer Győző városligeti testegyenesítő és hidegvíz gyógyintézete”. Félegyháza és Vidéke, 1889. május 5. 4.

[49] „Univ. Med. Dr. Renner vízgyógyintézete”. Félegyházi Hírlap, 1891. július 12. 4.

[50] „Fontos minden idegbajban szenvedőnek”. Félegyházi Hírlap, 1885. április 19. 4.

[51] „Villamos hasonszenvi gyógymód”. Félegyházi Hírlap, 1891. február 1. 4.

[52] „Legbiztosabb óvószer a kolera, hagymáz és egyéb fertőző betegségek ellen”. Félegyházi Hírlap, 1894. augusztus 26. 4.

[53] „Amerikai zsebórák”. Félegyházi Hírlap, 1898. szeptember 18. 4.

[54] „Speczialista sérvkötőkben”. Félegyházi Híradó, 1898. szeptember 11. 5.

[55] „Gummi és halhólyag”. Félegyházi Híradó, 1898. augusztus 21. 7.; „Gummi és halhólyag”. Félegyházi Híradó, 1899. október 1. 6.

[56] „A női szépség fenntartására és emelésére”. Félegyházi Híradó, 1898. június 26. 8.; „Mindenütt dicsérik a híres Michleid-féle kecskeméti arckenőcsöt”. Félegyházi Hírlap, 1899. február 19. 4.; „A magyarországi hölgyek figyelmébe”. Félegyháza és Vidéke, 1888. január 8. 4.; „Mariska crém”. Félegyházi Hírlap, 1899. december 24. 8.; „Országos általános kiállítás Budapesten”. Félegyháza és Vidéke, 1888. március 25. 4.; „Vénus mosdó-víz”. Félegyházi Hírlap, 1885. augusztus 9. 4.

[57] „A nagyérdemű közönség becses figyelmébe”. Félegyházi Hírlap, 1886. május 16. 3.; „A száj és fogak ápolása”. Félegyházi Híradó, 1895. október 20. 8.; „Fontos fog- és szájbetegségekben szenvedőknek”. Félegyházi Hírlap, 1895. január 1. 3.; Dr. Popp cs. kir. udvari fogorvos”. Félegyházi Hírlap, 1886. február 7. 4.; „Üres fogak kitöltésére”. Félegyházi Hírlap, 1886. április 25. 4.; „40 év óta kipróbált”. Félegyházi Hírlap, 1886. május 30. 4.; „Egy orvos a fogak gondozásáról”. Félegyházi Hírlap, 1884. október 16. 3.; „Figyelmeztetés”. Félegyháza és Vidéke, 1887. június 14. 4.; „Nincs többé fogfájás”. Félegyháza és Vidéke 1888. november 18. 1.

[58] „Nagybányai vegyműgyári szövetkezet”. Félegyházi Hírlap, 1886. december 26. 5.

[59] „Én Csillag Anna 185 ctm hosszú óriási Loreley-hajammal”. Félegyházi Hírlap, 1887. augusztus 14. 4.; „T. Csillag Anna kisasszony Budapesten”. Félegyházi Hírlap, 1888. augusztus 4.

[60] „Kipróbált és csalhatatlan szer”. Félegyházi Híradó, 1898. december 25. 7.

[61] „Különlegességek dr. Fischer Róbert a vegytan tudora és kozmetikőr kémiai laboratóriumából”. Félegyházi Híradó, 1898. december 25. 6.

[62] „Czerny-féle Osan”. Félegyházi Híradó, 1898. szeptember 4. 8.

[63] „Párisban aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetve”. Félegyházi Híradó, 1898. március 20. 7.