Szakmai beszámoló

A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma a 35081189-es számú altéma keretében vissza nem térítendő, 84%-os intenzitású támogatásként az igényelt 359.160 forintból 300.000 forintot biztosított a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának szakmai rendezvényére. Az intézmény a megítélt összeget a támogatási szerződésnek megfelelően a XVI. levéltári nap előadóinak tiszteletdíjára és járulékaira, bérleti díjra, propagandaköltségre valamint a csoportos étkezés költségeire használta fel. Az eredetileg 2015. november 9-ére tervezett időpont helyett az NKA jóváhagyásával 2015. november 2-án megrendezett tudományos tanácskozásnak a kecskeméti Katona József Könyvtár rendezvényterme adott otthont. A Nyitott Levéltárak programsorozatához kapcsolódó rendezvényünk: nagyszámú - közel 80 főnyi - hallgatóságát a helyi és vidéki társintézmények tudományos munkatársai, főiskolai hallgatók, középiskolai tanulók, a megyei honismereti mozgalom tagjai, a helytörténet iránt érdeklődő megyei és városi közönség alkották.

Fentiek alapján, így elmondható, hogy konferenciánk témaválasztást tekintve szakmailag indokoltnak, megvalósítása vonatkozásában pedig sikeresnek tekinthető. A rendezvény meghívóján a támogatási szerződés PR kötelezettségének megfelelően feltüntetésre került az NKA teljes neve és emblémája (ennek igazolására, valamint az előadók és témáik ellenőrizhetősége érdekében a meghívó egy példányát csatoltan megküldjük). A rendezvényről készült részletes ismertető (leírás és képek) közzétételre került az intézmény (elérhetősége: www.mnl.gov.hu/bkml) honlapján. Az elhangzott előadások Bács-Kiskun megye, illetve amegyeszékhely oktatástörténetének egyes fejezeteit tárták a hallgatóság elé, akik a Kecskemét XVI-XVII. századi iskolatörténetének sajátosságainak megismerése mellett hasznos ismereteket szerezhettek a magyarországi elemi iskolák 1860-as felmérésének tapasztalatairól a solti járás példáján keresztül. A Kecskeméti Állami Főreáliskola ma is meghatározó intézmény amegyeszékhely középszintű oktatásában, az elhangzott előadás e nagy múltú iskola történetének korai fejezeteibe kalauzolta el az érdeklődőket. A Kalocsai Iskolanővérek komoly iskolahálózatot működtettek a Duna-Tisza közén, tevékenységükről és annak eredményeiről plasztikus kép rajzolódott ki a kapcsolódó referátumból, amelyet tovább színesített a közönség elé tárt nagyszámú fotó illusztráció is. 

A konferencia résztvevői a hazai zenetörténet egy eddig publikálatlan forrásán keresztül ismerhették meg M. Bodon Pálnak a kecskeméti zeneiskola direktorának elképzeléseit a magyarországi zeneoktatás átalakítására vonatkozóan, amelyek a történelmi körülmények miatt megvalósulatlanok maradtak. Kecskemét a nagy külterülettel rendelkező alföldi településekhez hasonlóan a pusztai népiskolákon létesítésével igyekezett kielégíteni a tanyán élő fiatalság oktatási szükségleteit. A téma előadója bepillantást engedett e sajátos körülmények közt élő diákság helyzetére. Különösen igaz, hogya diktatúrákban a hatalom az oktatást erős felügyelet alá vonta, e tételt a helyi példákon keresztül igazolta a konferencia utolsó két előadása az 1950-es évek időszakát elemezve. Hagyományainkhoz híven a konferencián elhangzott előadások tanulmány változatát levéltári évkönyvünkben kívánjuk az olvasóközönség elé tárni.