XXIII. 14. A Békés Megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya iratai (1949) 1950–1990 .

81,25 ifm

A 143/1950. (V. l8.) MT sz. rendelet építésügyi osztály néven hozta létre, Békés megyében 11 fős létszámmal. A 160/1950. (VI. 14.) MT sz. rendelet alapján közvetlen felügyeletét a vb, szakirányítását az építésügyi miniszter látta el. Feladata többek között az alsófokú hatóságok irányítása alá tartozó építésügyi szervek felügyelete, másodfokú építésügyi hatósági jogkör gyakorlása, a tanács alá tartozó építési vállalatokkal kapcsolatos feladatok, az anyaggazdálkodás vizsgálata. 1951-ben ÉM rendelet írta elő a munkaversennyel, a tervteljesítéshez szükséges munkaerő biztosításával kapcsolatos feladatok ellátását is.

A 24/1951. (I. 23.) MT sz. rendelet az osztály nevét építési osztályra változtatta. Ugyanebben az évben egy másik minisztertanácsi rendelet a helyi ipar körébe tartozó vállalatok irányítását a helyi tanácsok hatáskörébe adta át, az építőipari vállalatok feletti ellenőrzési, felügyeleti jogot azonban továbbra is az építési osztály gyakorolta.

A 2083/31/1953. MT sz. hat. alapján a közlekedési és a kommunális osztállyal (XXIII. 18.) összevonva város- és községgazdálkodási (VKG) osztállyá kellett alakítani, 1954. március 1-ig.

A VKG Osztály előbb a könnyűipari miniszter, majd az 1954. évi III. tv. alapján szervezett Város- és Községgazdálkodási Minisztérium szakirányítása alá került. 1954-ben miniszterelnök-helyettesi utasítás szabályozta feladatát, amely megfelelt az építési és kommunális osztály addigi feladatainak, a közlekedési osztályét az állami utak felügyelete kivételével ugyancsak meghagyták az új szakigazgatási szervnél. Szervezete: általános csoport, építési és fejlesztési, lakásgazdálkodási, közmű és szolgáltató vállalati, közlekedési csoport. Az 1956. évi 33. tvr. 1956. december 31-ével megszüntette a VKG Minisztériumot, ezzel az osztályt is. Jogutóda az építési és közlekedési osztály lett. Felügyeletét megosztották a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium között. A 36/1962. (Ép. É. 26.) ÉM sz. utasítás nevét építési, közlekedési és vízügyi osztályra változtatja. Felügyeletét az építésügyi miniszter látja el, egyetértésben az illetékes miniszterekkel és az országos vízügyi főigazgatóval. Feladatköre is módosult: építésügyi igazgatási feladatok, helyi közlekedési és útügyek, helyi vízgazdálkodás. Szervezete: építésügyi, kommunális gazdálkodási, közlekedési, vízügyi csoport.

1967–1968-ban az egyes szaktárcák külön szabályozták az egyes szakágak feladat- és hatáskörét. Építésüggyel foglalkozó szervezeti egység 1968. január 1-jétől (39/1967. (Ép. É. 1968. 1.) ÉVM sz. utasítás); az építésügyi igazgatás, építés-felügyeleti, városfejlesztési tevékenység, a lakás- és kommunális ellátás, az építőipari és építőanyag-ipari ágazati tevékenység végzésére kapott megbízást. A 4/1968. (Közl. É. 3.) KPM utasítás a közlekedésüggyel foglalkozó szervezeti egység feladatait szabályozta: közlekedésfejlesztés, forgalomtechnikai ügyek, vasúti közlekedés és szállítás, gépjármű-közlekedés, szállításszervezés, árhatósági ügyek, tanácsi utak, hidak


építésével, fenntartásával kapcsolatos stb. ügyek. A vízügyi szakigazgatás feladatait az 5/1968. (VÉ 4.) OVF sz. utasítás határozta meg (bel- és árvízvédelem, fürdők, tervezésben való részvétel).

1983. július 1-jétől a közlekedési szakfeladatot önálló osztály látja el, közlekedési osztály néven. Megyénkben az 1983. június 30-i tanácsülés dönt a változásról (15/1983. (VI. 30.) tan. hat.). A eredeti osztály neve építési és vízügyi osztály marad.

Az 1989. június 22-i tanácsülés a szakigazgatási szervek átszervezéséről hozott határozatában 1989. július 1-jei hatállyal megszüntette mind az építési- és vízügyi, mind a közlekedési osztályát, helyette műszaki osztály szervezéséről határozott (56/1989. (VI. 22.) sz. tan. hat.). A megyei tanács 1989. szeptember 21-én elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbi fő feladatokat határozza meg az új osztálynak: építési és kommunális, vízügyi, közlekedési és hírközlési, környezet- és tájvédelmi, műemlékvédelmi és megyei főépítészeti feladatok.

A szakosztály iratai részletes és pontos adatokat szolgáltatnak a Békés megyében történt város- és községfejlesztések, középítkezések, beruházások, üzembővítések, víz-, gázellátás, közlekedés-korszerűsítés eredményéről. Tartalmazza többek között a községek víztelenítési iratait, a vállalati vizsgálati anyagokat és mérlegbeszámolókat stb.

 

Az iratok ismertetése:

 

Bizalmas iratok 1950–1951., 1952. 2 doboz

Bizalmas iratok ügynyilvántartó lapjai 1952. 1 doboz

Szolgálati használatra iratok 1973–1975. 1 doboz

Iktatott iratok (1949) 1950–1990. 587 doboz

Iktató kartonok 1950–1956. 7 doboz

Iktató- (mutató) könyv 1957–1980. 25 kötet

Mutatókönyv 1963–1980. 18 doboz

 

Közületi építési engedélyek1950–1951. 15 doboz

Községenkénti kitelepítési iratok 1952. 1 doboz

Egyedi közületi építési ügyek 1952–1954. 11 doboz

Vízrendezés, bekötőút 1958. 1 doboz

Lakásstatisztika 1958–1985. 46 doboz

Vállalati mérlegbeszámolók 1969–1986. 8 doboz

Ár- és belvíz 1974–1980. 2 doboz

Légszennyezés 1980–1981. 3 doboz

Vállalati kollektív szerződések 1981. 2 doboz