A népmozgalmi nyilvántartó az 1939. évi II. tc. szerint honvédelmi kötelezettség alá eső személyeket vette számba. A népesség nyilvántartásával és igénybevételével kapcsolatos teendőket a 380.000 és a 381.000/1941. B. M. sz. rendelet szabályozta. A nyilvántartás irányítója a polgármester volt. Az adminisztrációs munkát Gyulán 1942-ig egy napidíjas tisztviselő végezte, majd az ügykör bővülésével – a 152.850/1941. IV. B. M. sz. rendelet alapján – a képviselő-testület (26/1942. kgy. sz. alatt) kimondta két díjnoki állás megszervezését. A nyilvántartók a népszámlálás és a személyesen szolgáltatott adatok alapján minden 12–70 év közötti férfiról és 16–50 év közötti nőről nyilvántartó lapot állítottak ki.

A második világháború után a 20.140/1945. I. elnöki sz. honvédelmi miniszteri rendelet kimondta a népmozgalmi nyilvántartás újraszervezését. Mivel Gyula város nyilvántartási iratai épségben átvészelték a háborút, a hivatal zökkenőmentesen folytatta működését 1945 őszéig. Szeptemberben jelent meg a 33.522/1945. elnöki sz. rendelet, amely megszüntette a népmozgalmi nyilvántartók alkalmazását. Ugyanakkor a 4000 és 9000/1945. M. E. sz. rendelet megszervezte a közmunkaügyi hivatalokat. A népmozgalmi nyilvántartók szerepét a közmunkaügyi nyilvántartók vették át. Gyulán 1947–1948-ban készült a lakosságról munkaerő-nyilvántartás.

A fond anyagában az iktatott iratokon és segédleteken kívül a személyi nyilvántartó kartonok három sorozata található.

A fondnak sem jogelődje, sem jogutódja nincsen.

53 doboz, 10 kötet – 7,30 fm