Jelenlegi hely

IV. B. 407. Békés vármegye alispánjának iratai 1872–1950 (1951)

Az alispán feladatait és hatáskörét az 1870. évi 42. tc., az 1874. évi 34. tc., az 1886. évi 21. tc., az 1929. évi 30. tc., valamint az ezek végrehajtási utasításai (kapcsolódó rendeletek) alapján készült vármegyei szabályrendelet határozta meg.1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. ME számú, és az ezt kiegészítő 1030/1945. ME számú rendelete meghagyta az alispán korábbi ügykörét.

Az alispán a vármegyei törvényhatóság első választott tisztviselője volt. Az 1886. évi 21. tc. 68. paragrafusa értelmében „vezeti a vármegye nevében a közigazgatást, intézkedik minden ügyben, mely a közgyűlés, törvényhatósági kisgyűlés, közigazgatási bizottság és albizottságai, vagy az egyes községek hatásköréhez utasítva nincs”. Az alispán kettős feladatot látott el. Egyrészt intézte a megyei önkormányzat által ráruházott ügyeket, másrészt végrehajtotta a kormány rendeleteit. Teendőinek ellátásáról és a vármegye általános állapotáról a közigazgatási bizottságnak havonta, a vármegyei bizottságnak pedig közgyűlésenként tartozott jelentést tenni.

Békés vármegye 1898-ban jóváhagyott szabályrendelete értelmében az alispán hatásköre az egyes közigazgatási ágak szerint a következő volt:

  • I. Népességi ügyekben gondoskodott 1895-ig az egyházi anyakönyvek, 1895-től az állami anyakönyvek másodpéldányainak a vármegyei levéltár részére történő beszolgáltatásáról, a törvényesen be nem vett szekták ügyeiről. Engedélyezte a névváltoztatási kérelmeket. Eljárt a honosítási, visszahonosítási és kivándorlási ügyekben. 
  • II. Közegészségügy területén felügyelte az 1876. évi 14. tc. rendelkezéseinek és a közegészségügyi szabályoknak pontos végrehajtását.
  • III. Állategészségügy területén az 1888. évi 7. tc. és az ugyanezen évi 40000. számú földművelésügyi rendelet értelmében járt el.
  • IV. Halászati ügyekben az 1888. évi 19. tc., valamint az annak végrehajtására vonatkozó 1889. évi 5000. számú földművelésügyi rendelet értelmében rendelkezett.
  • V. Községi ügyekben az 1886. évi 22. évi községi törvény paragrafusai szerint intézkedett.
  • VI. Rendészeti (kihágási) ügyekben az 1880. évi 37. tc. értelmében másodfokú hatóságként járt el. Véleményezte az útlevél ügyeket. Felügyelte a vármegye területén működő egyesületeket az 1875. évi 1508. elnöki számú BM rendelet szem előtt tartásával. Szükség esetén rendőri és katonai karhatalmat vehetett igénybe. Kiadta a házaló könyveket az 1875. évi 29. tc. alapján. Felügyelte a vásártartási jogokat.
  • VII. Vízrendészeti ügyekben az 1885. évi 23. tc. szerint járt el.
  • VIII. Közlekedési ügyek területén az 1890. évi 1. tc., az ez alapján kiadott miniszteri rendeletek, valamint a vármegyei szabályrendeletek értelmében intézkedett.
  • IX. Nyomdák alapítása és politikai tartalmú lapok kiadása ügyében az 1848. évi 18. tc. szerint intézkedett.
  • X. Katonai ügyekben az 1889. évi 6. tc. jelölte ki hatáskörét. Az alispán polgári elnöke volt az újoncállító és az állandó sorozó bizottságnak. Intézte a katonai elszállásolási és a mozgósítási ügyeket.
  • XI. Vadászterületek ügyében az 1883. évi 20. tc. alapján járt el.
  • XII. Adóügyekben az 1883. évi 44. tc. által előírtak teljesítését felügyelte.
  • XIII. Ipar- és cselédügyekben fellebbezés esetén másodfokú hatóságként működött.
  • XIV. A vármegyei pénzkezelés alispáni ellenőrzése az 1886. évi 21. tc. alapján történt.

Teendőit részletesen a vármegyei szabályrendeletek írták elő. Feladatainak végrehajtásában a központi tisztviselők és a járási főszolgabírók segítették.

A fond terjedelmes iratanyagát négy állag alkotja. Az 1872-től folyamatosan megmaradt iratanyag nagy hiányossága, hogy 1935–1944-ig néhány töredéket kivéve nem maradt fenn. A második világháború végén a megye menekülő tisztikara magával vitte, és a feltételezések szerint a Dunántúlon megsemmisült. Szerencsére a segédkönyvek egy része itt maradt, így azokból tájékozódni lehet.

Az a) állag elnöki iratai nagyrészt bizalmas jellegű ügyeket (politikai mozgalmak, szociális intézkedések, személyügyi dokumentumok) tartalmaz. 1872–1895-ig elnöki jegyzőkönyveket vezettek, amelyek az iktatókönyvek szerepét töltötték be. 1881–1895-ig mutatóval is ellátták ezeket. 1896-tól a segédkönyvek hiányosan maradtak fenn, ezért az iratanyag egy része átnézéssel kutatható.

A b) állagban a közigazgatósági iratok találhatók, 1872–1934-ig és 1945–1949-ig kevés hiánnyal. A dokumentumok iktató-, mutató- és sortári könyvekkel kutathatók. A segédkönyveket kigyűjtött iratok alfabetikus sorba rendezett iratok sorozata követi. Ezeket a raktári jegyzék segítségével lehet áttekinteni. Az 1872. évre vonatkozó sortári könyvi bejegyzéseket lásd a IV. B. 258. fond 34. kötetében. (1867–1872. évi sortári könyv.)

A c) állagban a kihágási iratok nyertek elhelyezést.

A d) állagban a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945–1947. évi iratai kutathatók.

a) Elnöki iratok       1872–1935
    63 doboz, 35 kötet = 8,36 ifm 
    1–8. kötet                 Jegyzőkönyvek       1872–1880
    9–21. kötet               Jegyzőkönyvek mutatóval       1881–1895
    22–84. doboz           Iratok       1872–1935
    85–95. kötet             Iktatókönyvek       1896–1934
    96–98. kötet             Mutatókönyvek       1878–1880

b) Általános iratok

       1872–1950
    1110 doboz, 461 kötet = 154,02 ifm 
    1–1043. doboz         Iratok       1872–1950
    1044–1335. kötet    Iktatókönyvek       1872–1950
    1336–1431. kötet    Mutatókönyvek       1872–1949
    1432–1484. kötet    Sortári könyvek       1873–1949
    1485. kötet                Útlevél iktató       1941
    1486–1488. kötet    Közigazgatási bírósági panaszok iktatója       1897–1920
        1931–1932
    1489–1501. kötet    Vegyes mutatók, ügynyilvántartó kartonok       1907–1950
    1502–1564. doboz  Vegyes iratok       1874–1943
    1565. doboz              Képviselőválasztási névjegyzék       1945
    1566–1568. doboz  Egyesületek iratai       1949–1950
    1569–1571. kötet    Működő és feloszlatott egyesületek nyilvántartása       1948–1951

c) Kihágási iratok

        1923–1951
    4 doboz, 7 kötet = 0,58 ifm 
    1–4. doboz                Iratok       1923–1951
    5–11. kötet                Iktató- és mutatókönyv       1935, 1940–1942
        1945–1949

d) A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság iratai

       1945–1947
    2 doboz = 0,24 ifm 
    1–2. doboz                Iratok       1945–1947

 Összesen: 1179 doboz, 503 kötet = 163,20 ifm