Jelenlegi hely

IV. B. 404. Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Állandó Bíráló Választmányának iratai 1899–1907

Az állandó választmány feladatait az 1870. évi 42. tc., valamint a vármegye szervezési szabályrendelete szabályozta. A 14. és 44. paragrafus értelmében előkészítette a fontosabb megyei ügyeket (többek között a községek zárszámadásait és költségvetési előirányzatait) a közgyűlésekre, indítványozott és javaslatot tett mindazon kérdésekben, amelyeket a törvény előírt számára. Elnöke az alispán, akadályoztatása esetén a törvényhatóság egyik jegyzője volt. Tagjainak számát az elnökön kívül Békés megyében 26 főben állapították meg.

Az állandó választmány a következők három szakosztályból állt: a közjogi és közigazgatási, a közlekedés és vízszabályozási, valamint a pénzügyi és közgazdasági. A szakosztályok elnökeit és helyettes elnökeit a választmány választotta meg, jegyzőjük a jegyzői tisztség egyik tagja volt. A hozzájuk utalt ügyekben adott véleményeiket először a teljes állandó választmány tárgyalta meg, aztán került a törvényhatósági bizottság elé. Üléseiken az adott témában illetékes vármegyei tisztviselőknek is részt kellett venni. Az állandó választmány javaslatait az illető ügy mellé csatolt jegyzőkönyvi kivonat kíséretében terjesztette a közgyűlés elé.

A közjogi és közigazgatási szakosztály feladatát képezte a különféle indítványok, miniszteri rendeletek megtárgyalása, a szabályrendeletek alkotása, a közigazgatási és választó kerületek kijelölése, a községektől a községi törvény értelmében felterjesztett vagy megfellebbezett ügyek másodfokú ellátása, a rendőrségi, községi, közoktatási, árva és ínségi ügyek intézése.

A közlekedési és vízszabályozási szakosztályhoz tartoztak a közlekedési és vízrendezési ügyek.

A pénzügyi és közgazdasági szakosztály intézte a törzsvagyon szerzését és elidegenítését, a költségvetési előirányzat megállapítását és a zárszámadások vizsgálatát, a tisztviselők a segéd- és kezelőszemélyzet, valamint a vármegyei szolgák fizetésének szabályozását, előkészítette a községi költségvetések és a községi számadások felülvizsgálatát.

A fond anyagát jegyzőkönyvek alkotják, amelyek segédletek hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók.

1 csomó = 0,02 ifm

 1. csomó          Jegyzőkönyvek                     1899–1907