Jelenlegi hely

A Kner család és más történetek

2017.11.08.
A napokban jelent meg az Osiris Kiadónál Erdész Ádám tanulmánykötete "A Kner család és más történetek" címmel. A szerző tanulmányaiban társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja a 19–20. század néhány fontos kérdéskörét.

Erdész Ádám olyan kutatási témákat választott, amelyek gazdag forrásanyaga a folyamatok megragadása mellett az olvasó számára átélhető, érdekes történeteket ígért. A könyvben közölt írások négy nagyobb fejezetet alkotnak: az első tíz tanulmány a magyar könyvművészet történetében meghatározó szerepet játszó Kner családról szól, a família őseinek magyarországi felbukkanásától a család tagjainak deportálásáig. A páratlan forrásanyag adta lehetőségeket kihasználva a szerző pontosan és színesen mutatja be, hogy egy könyvkötő hogyan vándorolt le az Alföld délkeleti szegletébe, milyen külső adottságok és személyes kvalitások kellettek ahhoz, hogy a könyvkötész fia, Kner Izidor kis nyomdaműhelyéből piacvezető vállalatot teremtsen. A vállalatalapítás fordulatos történetét követve az olvasó megismeri a dualizmus kori Magyarország történetének meghatározó mozzanatait.   A megmaradt családi levelezésre támaszkodva Erdész Ádám rekonstruálta azt is, hogyan történt a generációk közötti értékátadás. Izgalmas és megrendítő írások idézik fel azt, hogy egy teljes mértékben asszimilálódott család miként élte meg a kirekesztés éveit. Az egymás után sorjázó írások egy család és a nevezetes nyomda történetét úgy mesélik el, hogy a személyes történetek mögött rendre kibontakozik a művelődés- és társadalomtörténeti háttér.

Ugyancsak különlegesen gazdag narratív forrásokra alapozódnak a Márki Sándorról szóló tanulmányok is. A Márki Sándor naplóit olvasva című fejezet írásai bemutatják, milyen tényezők formálták egy dualizmuskori vezető történész gondolkodását, hogyan jutott el az egyetemi katedráig, s professzorként hogyan élt Kolozsvár társadalmában. Érdeklődésre tarthatnak számot az Erdély román megszállását követő időket bemutató írások is. Aligha véletlen, hogy a Kner-fejezet a Polgárok I., a Márki-fejezet a Polgárok II. címet viseli – hiszen a két fejezet a magyar polgárság típusaiból mutat be két erős vonulatot.

 A harmadik fejezet középpontjában a szociográfus–politikus Kovács Imre áll, vagyis az a politikus, aki megkísérelte a népi mozgalom törekvéseit a parlamentáris demokrácia keretei között megvalósítani. A tanulmánykötetet kultusz- és emlékezettörténeti tanulmányok zárják.

Erdész Ádám írásai elsősorban a múltat személyes közelségbe hozó társadalomtörténet híveinek kínálnak izgalmas olvasmányt. – A könyv a Líra bolthálózatban vásárolható meg.

 

Utolsó frissítés:

2017.11.09.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges