Jelenlegi hely

A pécsi Jézus-társasági Pius-alapítványi katolikus főgimnázium Pázmány Bölcselő Körének jegyzőkönyvei

Hónap dokumentuma
2019.09.13.

 

A pécsi Jézus-társasági Pius-alapítványi katolikus főgimnázium Pázmány Bölcselő Körének jegyzőkönyvei

 

A gimnáziumról dióhéjban:

A jezsuita Jézus–társasága vezetése alatt álló Pius-alapítványi katolikus főgimnázium 1912 szeptemberében nyitotta meg kapuit az akkor még ideiglenes otthonában, a József u. 19. szám alatti püspöki bérházban. Az iskolát X. Pius pápa tiszteletére gróf Zichy Gyula pécsi püspök alapította a püspökség javaiból és magánvagyonából.

A gimnázium, az internátus és a fenntartó rend tanári kara 1914 őszén költözött új, hatalmas otthonába (ma a Pécsi Tudományegyetem Ifjúság úti épülete), melyet a legmodernebb eszközökkel szereltek fel. 1926 és 1935 között további jelentős épületbővítést hajtottak végre, ekkor épült ki a játéktér és nyerte el végső formáját a rend temploma, a Jézus Szíve templom.

1948-ban a gimnázium (akárcsak a többi egyházi, községi, magán, társulati stb. fenntartású iskola) állami tulajdonba került,[1] ekkor vette fel a humanista költő – egykori pécsi püspök – Janus Pannonius nevét. Az intézmény 1950 nyarán költözött a mai, Mária utcai épületébe, amely 1896-ban épült, és amelyben 1950-ig is különböző iskolák működtek.

A gimnázium mai jogutódja a Janus Pannonius Gimnázium.

A Bölcselő Kör tevékenykedése:

A főgimnázium Pázmány Bölcselő Körét a nyolcadik osztály tanulói alapították 1919. szeptember 5-én, az intézményben tartott első bölcseleti órán.

A kör célja a bölcseleti gondolkodás ápolása, a bölcsészet legéletrevalóbb kérdéseinek kifejtése, előadása, támadása, és védelmezése volt. Az előadó tanár P. Lányi Ede a bölcselet nagy jelentőségét kiemelve, az elöljáróság tudatával és beleegyezésével, a VIII. osztály lelkes csatlakozásával létet és nevet adott a körnek.

Tagjai VIII. osztályos rendes tanulók lehettek, akik maguk közül egy elnököt és egy jegyzőt választottak. Ügyeltek arra, hogy az egyik bentlakó, a másik bejáró legyen, hogy mindegyik a maga területén szervezhesse a munkát. Vezetője a philosophiai propaedeutika[2] mindenkori tanára volt.

A megtartott üléseken egy-egy korszerű bölcseleti, természet-, vagy társadalomtudományi kérdést tárgyaltak. A témák általában évenként megegyeztek, ezeket tantárgyak szerint rendezték a következő csoportokba:

Ismeretelmélet, növényi és állati életbölcselet, emberi lélektan, erkölcsbölcsészet.

Kiemelném a legtöbbször megvitatott kérdéskörök tárgyát:

Empirizmus, pozitivizmus, Kant-féle kriticizmus, mi az élet?; az élet eredete, fejlődési elméletek, az állatok ösztöne és értelme, a helyes tanulás tapasztalatai lélektani alapon, a lélek anyagtalansága, az akarat szabadsága, az emberiség eredete, kora, a lélek szabadsága, a lélek halhatatlansága, a lélek szellemi állaga, a világ eredete, a megismerés problémája, a szociális kérdés, a feminizmus, a célszerűség problémája, zenei esztétika.

A kör tíz pontban meghatározott alapszabály szerint működött. A szabályzat második pontja kimondta, hogy:

„A kör pártfogója a keresztény bölcsészeti iskolák védője a ”Doctor angelicus” Aquinói szent Tamás, ennek szellemét követi a kör s az ő ünnepén (márc. 7-én) hódolatát mutatja be pártfogójának, évi munkáját a közönségnek.”

Munkájukat a 8. pontban a következőképpen határozták meg: tanulmányok felolvasása, megbírálása, a bíráló és mások ellenvetései, hozzászólásai, továbbá a körvezető tanár tájékoztató, összefoglaló előadásai, melynek tartalmát a következő ülésre el kellett sajátítani. A tagok indítványokat is tehettek a munka rendjére vagy tárgyára nézve. A felolvasónak előbb rövid, átnézhető vázlatot kellett írnia a táblára. A bírálónak legalább egy héttel az ülés előtt kézhez kellett kapnia a felolvasást és a forrásokat.

 

Aquinói Szent Tamás ünnepély a pécsi Pius főgimnáziumban:

Az alapszabály második pontjában meghatározottak szerint a pécsi Pius Főgimnázium Pázmány Bölcselő Köre 1926. március hó 7-én a katolikus iskolák nagy pártfogójának Aquinói Szent Tamásnak tiszteletére fényes ünnepélyt rendezett. Az díszelőadáson elhangzott filozófiai előadások témáját a Kalocsai–Pécsi Diákszemle így foglalta össze:[3]

„Az ünnepély keretében tisztázták a fellépő tagok az emberiség örökké aktuális problémáit, a mindenki lelkében szuverén hatalommal fellépő normákat, amelyek az igazság, a jóság és a szépség világára vonatkoznak.” Születésének kétszáz éves jubileuma alkalmával a Bölcselő Kör röviden bemutatta Kant filozófiáját, egyszersmind azonban „megadta a diadalmas keresztény világnézet rég tisztázott, egyedül helyes feleleteit a szóban forgó kérdésekre.”

Ezt követően az újságcikkben így méltatták a műsort:

Brahms: Magyar tánc V. VI. A Pius zenekara most is a legnagyobb precizitással és művészettel játszott az intézet kitűnő karnagya, Horváth Mihály vezetése mellett. Az ünnepi beszédet Aquinói Szt. Tamásról Székely Gyula fg. VIII. o. t.[4] mondotta. Kitűnő szónoki lendülettel állította egymással párhuzamba a közép- és újkor két legnagyobb lángelméjét, Aquinói Szt. Tamást és Immanuel Kantot. Beszédje a legnagyobb elismerést váltotta ki az ünnepélyen megjelent előkelő közönségtől. Az értelem világának normáiról tartott szabad előadást Menyhárt Béla fg. VIII. o. t. A nehéz és mély problémákat kitűnő, világos előadásban ismertette a közönséggel, amely lelkes tapssal honorálta az előadó nehéz munkáját. Az esztétika normáiról Kovács Pál fg. VIII. o. t np.[5] tartott magas gondolatokban gazdag felolvasást, amelyben kifejtette az esztétika helyes értékelését. Ünnepélyünk kimagasló száma Horváth Mihálynak nagysikert [sic!] elért, elsőrangú zeneműve „A valesi [sic!] bárdok” volt, melyet a gimnázium teljes énekkara adott elő a zenekar kíséretével.[6] A darab a legtisztább zenei gyönyört váltotta ki a közönség lelkében és lelkesen ünnepelte az immár nagynevű szerzőt. Ezután Strébl Miklós fg. VIII. o. t. Az erkölcsvilág normáiról értekezett, Taksonyi József fg. VIII. o. t np. pedig P. Mezey Gerő sikerült alkalmi ódáját szavalta nagy átérzéssel. Patacsi József fg. VIII. o. t. np végül egy kitűnően megépített beszédben fejtette ki A vallásos élet normáit. A legutolsó szám volt az Anagramma pajzsjáték hét változatban, melyet P. Spreitzer Péter rendezett nagy gonddal. A közönségnek nagy élvezetet nyújtott a kis egyenruhás piuszistáknak színes betűjátéka a banda pattogó ütemei mellett. A Pius ünnepélyei mindenkor a legkényesebb ízlést is kielégítik és a közönség ez alkalommal is lelki kincsekben gazdagabban hagyta el az intézet dísztermét.”

A Dunántúl katolikus lap 1926. március 9-én így számolt be az ünnepségről:

„Fényes sikerű ünnepélyt tartott vasárnap d.u. ½ 6 órai kezdettel a Pius főgimnázium bölcselő köre a kat. iskolák pártfogójának Aquinói Szent Tamásnak tiszteletére. Az intézet dísztermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Megjelent az ünnepélyen Zichy Gyula gróf kalocsai érsek a pécsi egyházmegye apostoli adminisztrátora is Mosonyi Dénes dr. püspöki helynök kíséretében.”

Az újság részletesen közölte a műsor teljes menetét. A fellépő tanulók mellett az összeállításért és a kitűnő rendezésért Spreitzer Péter gimnáziumi tanárt dicsérte.

A Pázmány Bölcselő körének jegyzőkönyve szerint az ünnepély után díszgyűlést tartottak, ahol megemlékeztek az ünnepély sikeréről, a szűnni nem akaró tapsviharról mellyel a nívós közönség tüntette ki őket.

Kurucz Valér levéltári kezelő

Forrás és irodalom:

MNL BaML VIII.61. Jezsuita Rend Pius Gimnázium és Internátus iratai. A Pécsi Jézustársasági Pius - Főgimnázium Pázmány Bölcselő körének jegyzőkönyve

Dunántúl, 1926. március 9., 4.

Jegyzőkönyv szerint a Kalocsai–Pécsi Diákszemle 1926. márciusi száma

Régi pécsi iskolák albuma. 1868–1948. A Janus Pannonius Múzeum interaktív iskolatörténeti adatbázisa. Szerk.: Pásztor Andrea. https://emu.jpm.hu/iskola/

Pécsi Pius-alapítványi Kath. főgimnázium értesítője az 1919-1920-i iskolai évről.

Pécsi Pius-alapítványi Kath. főgimnázium értesítője az 1925-1926-i iskolai évről.

 

 


[1] 1948. június 16-án sürgősség kimondása mellett az Országgyűlés elfogadta és még ugyanazon a napon kihirdették az 1948. évi XXXIII. törvénycikket, ami kimondta, hogy a nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását - a kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek kivételével - az állam veszi át.

[2] Tapasztalati lélektan, gondolkozástan és bevezetés a bölcsészetbe.

[3] Az újságból kivágott cikk a jegyzőkönyvbe beragasztásra került.

[4] főgimnáziumi VIII. osztályos tanuló

[5] növendékpap

[6] Ebben a tanévben az énekkar és hozzá a zenei kíséret létszáma 42 fő volt.

 

Utolsó frissítés:

2019.09.13.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges