A Fiume (Petőfi) utcai Elemi Népiskola építési dokumentumai (1928–1931)

A hónap dokumentuma
2016.12.13.

A Fiume (Petőfi) utcai Elemi Népiskola építési dokumentumai (1928–1931)

 

Pécs oktatástörténetében kiemelkedő szerepet játszott Szieberth Róbert elemi népiskolai felügyelő-igazgató. Kezdeményezésére kevesebb, mint tíz év leforgása alatt öt új elemi iskolát alapított a város. Munkásságára visszatekintve a következőket mondta egyik interjújában: „1914-ben öt épületben, ötven tanteremben ugyanannyi tanító 3910 tanulót oktatott, ma pedig tíz iskolaépületben, 102 tanteremben folyik a tanítás, amit 104 tanerő végez.”[1] Szieberth Róbert nevéhez köthető a Gyárvárosi (1924), az Istenkúti (1926), a Bártfa utcai (1929), a Megyeri-Kertvárosi (1931) és a Fiume utcai (1931) Elemi Népiskolák alapítása. Mivel az új iskolák a város különböző peremterületein helyezkedtek el, és diákjaik zömmel a munkáscsaládokból kerültek ki, joggal érdemelte ki, a „szegények iskolaépítője” megnevezést.

Az iskolaalapításokra nagy szükség volt. A korszak elején a hazai nagyvárosok külterületeiről hiányoztak az iskolák. A városi népesség folyamatosan növekedett, hiszen az ipar egyre nagyobb teret hódított. Ez különösen igaz Pécsre, mert itt több új kerület is létrejött a korszakban. Pécs lakossága 1850-ben 15 000 fő volt, míg 1920-ra 47 000 főre emelkedett.[2] Ez háromszoros növekedést mutat 70 év alatt. A statisztikák szerint a természetes szaporodásból eredő népességnövekedés ebben az időszakban nem volt jelentős, így a lélekszám emelkedésének oka a nagyfokú bevándorlási hullám, mivel az urbanizálódás és az ipar fejlődése miatt megnőtt a munkalehetőségek száma. Ezzel természetesen a város peremterületei fejlődtek leginkább.

A iskolaalapítások az 1921. évi 30. törvény által valósultak meg, amely a városok külterületi iskoláinak építését szorgalmazta. A törvény alapos részletességgel szabályozta az iskolák építésére vonatkozó formákat. Az 1920–1930-as években további rendeletek módosították a műszaki előírásokat a szigetelés, a falak vastagságának, a megvilágításnak, a nyílászáróknak, a burkolatoknak és a tanítói lakás kialakításának tekintetében. Az iskolaépítések jogi szabályainak tartalmából kitűnik, hogy a vizsgált korszakban a szabályok teljesen lefedték a megvalósítás teljes folyamatát, a telek megszerzésétől kezdve, a finanszírozáson, a műszaki előírásokon át az átadásig.[3]

A Fiume utcai Elemi Népiskola (a második világháborút követően Petőfi utcai Általános Iskola) 1931. november 12-én nyitotta meg kapuit. Imponáló épületével Magyarország egyik legszebb elemi iskolája volt. Az épület terveit Müller Félix budapesti építészmérnök készítette. A terveket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium műszaki osztálya 1928 decemberében fogadta el.[4] A jogszabályok értelmében az épület kivitelezésére versenytárgyalást írtak ki. Ez alapján a városi közgyűlés a Kalmár Dezső és Társai építési vállalkozó céget bízta meg a kőművesmunkákkal. Az egyéb kivitelezési munkákra további vállalkozókkal – szám szerint 18-al – kötött szerződést a város.[5] Az építkezés igen hosszú ideig, több mint két évig tartott.

Elmondható, hogy a kivitelezők igazán minőségi munkát végeztek. Az iskolaépületben helyet kapott 12 tanterem, 6 tanterem a magasföldszinten, 6 pedig az emeleten. Az épület elrendezése „L” alakú, így tulajdonképpen két főépületről beszélhetünk, melyeket egy széles kétkarú lépcsőház köt össze. Az épület egyik szárnyát a leány osztályok, másik szárnyát a fiú osztályok használták. A termeket három-három nagyméretű, keleti és déli tájolású ablak világította be. A termek mindegyike közel 60 négyzetméter alapterületű volt. Külön igazgatói lakás is épült a telek Szilágyi Dezső utca felőli részén.

Az új iskolaépület valóban imponáló volt, de egyúttal drága is. Az építkezés végelszámolása alapján a teljes költség 301 039 pengőt tett ki.[6] Az építési költségek fedezésére a város összesen 228 097 pengő államsegélyt vett fel.[7] Az épület méreteiben, kialakításában, esztétikai megjelenésében az 1930-as években Pécs egyik legszebb és legkorszerűbb iskolája volt. Ezzel a korabeli sajtó is egyetértett: „Az úttesttől tarka virággirlandok választják el a monumentális épületet, amelynek napos, világos szobáiból szinte árad a derű. A képek, a folyosók, a hatalmas tágas udvar jókedvre hangolnak. A felszerelés tökéletes. Az apró padok ragyognak a tisztaságtól. Köröskörül virág, mező, gyümölcsöskertek és csend.”[8]

Az iskola épülete ma is áll, termeiben továbbra is oktatás zajlik, de mint Petőfi utcai Általános Iskola megszűnt. Pécs város önkormányzata 1995-ben az 500. sz. Angster József Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tulajdonába juttatta, azóta az intézmény egyik részlegeként működik.

A dokumentumok tárolási helye és levéltári jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, Rét utcai részleg.

MNL BaML IV. 1407. h. Pécs város polgármesterének iratai. Műszaki ügyosztály iratai, F-5180/1934.

 

 

Források és ajánlott szakirodalom:

MNL BaML IV. 1407. h. Pécs város polgármesterének iratai. Műszaki ügyosztály iratai, F-5180/1934.

MNL BaML VIII. 262. Fiume (Petőfi) utcai Elemi Népiskola iratai, 1930–1946.

 

DUNÁNTÚL: 1932. augusztus 20.

PÉCSI NAPLÓ: 1933. július 9.

 

KATUS László: Pécs népessége 1848 és 1920 között. In: Tanulmányok Pécs történetéből I. Pécs népessége 1543–1990 között. Szerk.: Vonyó József, Pécs, 1995.

KULT László: Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett. In: Baranyai Történelmi Közlemények 4. Utcák, terek, épületek Pécsett. Szerk.: Márfi Attila, Pécs, Baranya Megyei Levéltár, 2010.

STELCZ István: Községi és állami népiskolai építkezések Pécsett 1868 és 1931 között. In: Pécsi Szemle 2006/tél, Főszerk.: Romváry Ferenc, Pécs, 2006.

 

 

Kult László

főlevéltáros, megyei levéltár-igazgató

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára



[1] Pécsi Napló, 1933. július 9. 4. o.

[2] KATUS 1995, 40. o.

[3] STELCZ 2006, 38. o.

[4] MNL BaML IV. 1407. h. Pécs pgm. ir. F-5180/1934. Építési tervek

[5] MNL BaML IV. 1407. h. Pécs pgm. ir. F-5180/1934. 729/1929

[6] MNL BaML IV. 1407. h. Pécs pgm. ir. F-5180/1934. 13050/1933

[7] MNL BaML IV. 1407. h. Pécs pgm. ir. F-5180/1934. 5709/1932

[8] DUNÁNTÚL, 1932. augusztus 20. 3. o.

 

Utolsó frissítés:

2018.10.24.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges