gazdaságtörténet

Magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948–1973

Magyarország 1945 utáni külkapcsolataiban a magyar–szovjet viszony a legfontosabb reláció volt. Ez a megállapítás nem csupán a politikai kapcsolatokra érvényes, hanem a gazdaságiakra is. Miközben a szocialista integráció és a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok döntően meghatározták a szovjet blokk országainak 1945 és 1990 közötti gazdasági lehetőségeit és mozgásterét, a szovjet–magyar gazdasági kapcsolatokról mindmáig csak a „levéltári forradalom” előtt készült összefoglalók állnak rendelkezésre.

Keresztes Csaba

A rendszerváltás vihara azonban nemcsak a gyártörténetírás fénykorát zárta le, hanem a legtöbb vállalatot, sőt gyakran azok irattárait is elsodorta, pedig ezekben az irattárakban kellett volna megőrizni a vállalatok legfontosabb (levéltárosi szakszóval: maradandó értékű) dokumentumait, hogy a jövőben - többek között - gazdaságtörténeti kutatásokat is folytathassanak bennük.

A Magyar Általános Hitelbank új épületbe költözik

A Magyar Általános Hitelbank - az osztrák Rothschild-csoport tagjaként - 1867-ben kezdte meg működését Magyarországon. A politikai konszolidációval egyidőben megkezdődött az addig tartózkodó - elsősorban osztrák érdekeltségű - tőke beáramlása az Osztrák-Magyar Monarchia keleti felébe. A jelentős tőkeerővel rendelkező anyaintézet politikai és gazdasági kapcsolatait is kihasználva az alapítástól kezdve jelentős részt vállalt a vasútépítésben és minden olyan vállalkozásban, amelyben állami vagy más hatósági részvétel is volt.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megszűnése

Magyarországon az 1848. évi forradalom hónapjaiban merült fel először egy kereskedelmi és iparkamara szervezésének gondolata. Ezek elődei voltak a középkori Európában tevékenykedő kereskedelmi testületek. Klauzál Gábor, az első magyar kereskedelemügyi miniszter 1848. májusában és júniusában foglalkozott a tervekkel, amelyek az önvédelmi szabadságharc kitörése miatt már nem valósulhattak meg.

Feliratkozás RSS - gazdaságtörténet csatornájára