gasztronómia

Dán mesék – Beszámoló

A könnyed hangvételű, ám mégis informatív előadások kiváló példát szolgáltattak arra, hogyan lehet a történelmet kötetlen, mesélős formában egy péntek esti szórakoztató program elemeként felhasználni. Schmidt Anikó, a Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztályának referense Dániára vonatkozó térképeket, és többek között egy dán nyelvű, pergamen anyagú, függőpecsétes oklevelet is bemutatott.

Melyiküknek volt igaza? Nem tisztünk állást foglalni a vitában. Az azonban bizonyos, hogy levéltárunk szinte kiapadhatatlan kincsesbánya a szőlő- és borkultúra rajongóinak. Bejegyzésünkben a magyarországi borkultúra elsődleges írásos forrásai közötti időutazásra invitáljuk Önöket, mely során kirajzolódnak a bor történetének gazdasági, társadalmi és statisztikai vonatkozásai.

Tovább az egész bejegyzéshez

Szik Mátyás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem diplomát, majd éles fordulatot véve egy hozzá közelebb álló szakmát talált magának. Hivatásának tartja a borfogyasztás minél igényesebb és változatosabb formáját becsempészni a mindennapokba. Emellett feltett szándéka, hogy Magyarországot „visszarakja a gasztrovilág térképére”. Beszélgettünk még a történelem és a borászat összefonódásáról, és szó esett néhány érdekes levéltári iratról is.

Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gasztronómia iránt érdeklődők száma. A médiumokban egyre több főzőműsort sugároznak, a könyvesboltok polcain a legkülönfélébb szakácskönyvek között válogathatunk. Ezzel egy időben kapott lendületet a tudományos szempontú gasztronómia-történeti kutatás is. Ehhez a szerteágazó, ugyanakkor izgalmasnak ígérkező kutatómunkához kívánunk útmutatást adni olyan levéltári irattípusok bemutatásával, amelyek a gasztronómia komponenseire vonatkozó információkat tartalmaznak.

A karácsonyi ünnepekre hangolódva a Kutatószolgálat lelkes csapata a Radvánszky család levéltárában fennmaradt 17. századi szakácskönyv két receptjét rekonstruálta, melyeket átiratban le is tölthetnek, és a vállalkozó kedvűek el is készíthetnek. Nekünk nagyon ízlett, mindenkit csak bíztatni tudunk a sütésre, főzésre!

Tovább a receptekhez

A Rumford leves XIX. századi erdélyi elterjedése

Az angol származású Benjamin Thompson 1753. március 26-án született Woburnban (Massachusetts). Apja korán meghalt, anyja elhagyta. Tizenhárom évesen kezdett dolgozni, 19 évesen elvett egy nála jóval idősebb, de jelentős anyagiakkal rendelkező özvegyet, akivel Rumfordban (ma: Concord) telepedett le. A függetlenségi háborúban (1775–1783) a brit korona híveként honfitársai után kémkedett, ezért menekülnie kellett.

A visegrádi királytalálkozó – 1335

A kongresszust több évig tartó diplomáciai előkészület előzte meg. Csehország és Lengyelország régóta háborús konfliktusban volt egymással, mert a cseh uralkodó dinasztia, a Luxemburgok igényt tartottak a lengyel trónra. A lengyel Piastok viszont Sziléziát szerették volna hatalmuk alá hajtani, amely egykor lengyel birtok volt, de a 14. század elejére a területet uraló fejedelmek többsége a Luxemburgok vazallusává lett. Lengyelországot emellett a Német Lovagrenddel szembeni súlyos területi vita is kimerítette.

Süssünk farsangi fánkot...!

Az olykor féktelen mulatozásba átcsapó, úgyszólván pogány elemeket is tartalmazó farsangi rendezvényeket az egyház eleinte nem nézte jó szemmel, majd hallgatólagosan, de jóváhagyta, azt hangoztatván, hogy a testileg, lelkileg feltöltekezett hívek könnyebben viselik majd a farsangot követő, húsvét vasárnapig tartó 40 napos böjt megpróbáltatásait.

Feliratkozás RSS - gasztronómia csatornájára