emigráció

Új szerzeményünk:

Most megnyílt 1956-os kiállításunkon mutatjuk be először Szokolik Sándor levéltárunknak ajándékozott, 1956-os naplóját.
A ma Ausztráliában élő Szokolik Sándor tevékenyen részt vett a budapesti és a kesztölci forradalmi eseményekben. Mind a fővárosban, mind pedig szülőfalujában fegyvert fogott a szabadságért. Naplója a forradalmi eseményekkel egyidőben kezdődik, és ausztráliai partralépésével zárul.

„Fény és árnyék”

Jávor Pál színművész az 1930-as, 1940-es évek Magyarországának első férfisztárja volt. Művészi pályáját számtalan nagyszerű színpadi alakítás és több mint 70 filmsiker jellemzi. Népszerűségét elsősorban hiteles jellemformáló képességének, férfias ikonikus megjelenésének köszönhette. Sztár volt a szó igazi értelmében. Hölgyek százezreinek rabolta el szívét, a férfiak számára hihetetlen eleganciájával, modorával új stílust teremtett. A korabeli újságok hitelesen számoltak be nagyszerű alakításairól.

Before WWI, approximately 1.5 million Hungarian citizens emigrated to the “New World”, mainly to the United States of America. Unfortunately, the full reconstruction of the events is difficult due to the lack of sources. On the one hand, many people left the country without official papers or passports and without the approval of the authorities. On the other hand, archival documents were badly damaged during the 20th century.

Read more

Az ISHA konferencia résztvevőinek látogatása az Országos Levéltárban

A tájékoztató első részében angol nyelvű prezentációban ismertette Arany Krisztina, Sárhegyi Tamás és Bakó Zsigmond a Mikes Kelemen Program keretében a levéltár által ellátott feladatokat. A prezentáció során betekintést nyújtottak a levéltár hungarika levéltári anyagokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeiről, bemutatták a levéltár gyűjtőköri tevékenységének és az iratgyarapodás főbb jellemzőit, a hungarikakutatás menetét, és a Mikes Kelemen Program eredményeit.

Bővülő történelem

Megnyitót mond dr. Mikó Zsuzsanna, főigazgató (Magyar Nemzeti Levéltár)
A vendégeket köszönti Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár (Miniszterelnökség)

A rendezvényen előadnak, majd az azt követő kerekasztal-beszélgetésben részt vesznek:
Kovács Eleonóra főlevéltáros (MNL Országos Levéltára), korábbi Ithaka-küldött;
Arany Krisztina PhD főlevéltáros (MNL Országos Levéltára), a Mikes Kelemen Program levéltári koordinátora;

Tanuljon törökül Kossuthtal!

Szerzők: Apáti Anna Zita és Schmidt Anikó

A világosi fegyverletétel után négy nappal, 1849. augusztus 17-én, Kossuth Lajos, volt kormányzó török földre menekült, ahol Vidinben csatlakozott a több ezres létszámot számláló magyar emigránsokhoz. A menekültek többsége a szabadságharcban részt vett, hozzátartozóikat hátrahagyó katonából állt.

Teri, Feri és az ismeretlen jótevő – levelek Argentínába

A forradalom után kivándoroltak legnagyobb része a fiatalabb generációhoz tartozott és főként férfiak alkották. A menekültek elsőször osztrák és jugoszláv menekülttáborokba érkeztek, hogy aztán innen induljanak tovább Európába vagy a tengerentúlra. Mivel a menekültek legnagyobb részét a fiatal, munkaképes, városi lakos tette ki, így ők ideálisak voltak az éppen munkaerő-hiánnyal küszködő nyugati államok számára.

Szent-Györgyi Albert levelei

Dr. Szent-Györgyi Albert 1945 és 1947 között a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nyilvános rendes tanára és a Biokémiai Intézet igazgatója. Tudományos munkája mellett a professzor a Servita Rt. igazgatóságában az elnöki feladatot is ellátta. A vállalat vezetésében eltöltött két év a világhírű tudós hosszú életpályájának az életrajzi írásokból kevésbé ismert epizódja.
Feliratkozás RSS - emigráció csatornájára