Ki kutathat a Magyar Országos Levéltárban?
Hogyan lehet kutatni a Magyar Országos Levéltárban?
A kutatóterem működésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
Milyen kutatási korlátozásokkal kell számolni?
Ki kutathat a Magyar Országos Levéltárban?
Hogyan lehet kutatni a Magyar Országos Levéltárban?
A kutatás megkezdése előtt célszerű tájékozódni arról, hogy a Magyar Országos Levéltár őriz-e a kutatás témájába vágó iratanyagot. A tájékozódásban főként a Gyakori kérdések, a Családtörténet és az Iratanyag leírása menüpont alatt olvasható információk, illetve az Információs iroda munkatársai segíthetnek.
A leendő kutatónak ezt követően regisztráltatnia kell magát a Bécsi kapu téri Információs irodában, a Hess András téri vagy a Lángliliom utcai kutatóteremben. Az egyes épületek címe, elektronikus levélcíme, telefon- és faxszáma az Elérhetőségek menüpont alatt található, az épületek megközelítésében pedig az ugyanitt elérhető térkép és útvonaltervező segít. Regisztrálni kizárólag személyesen lehet, a fenti három helyszín valamelyikén. A regisztrációhoz fényképes személyazonosító okmányra – személyi igazolványra vagy útlevélre és lakcímkártyára – van szükség. A regisztráció alkalmával meg kell jelölni a kutatási témát is. Az aktuális kutatás témáját célszerű minél pontosabban meghatározni még abban az esetben is, ha a kutató érdeklődése több egymással szorosan vagy lazábban összefüggő területre is kiterjed. Ez azért ajánlott, mert a téma ismeretében a levéltárosok szükség esetén könnyebben tudnak segíteni a kutatónak például a levéltári jelzet pontosításában. Egy kutató több kutatási témát is megjelölhet. A regisztráció alkalmával minden kutató írásbeli tájékoztatást kap a kutatótermi szabályzat legfontosabb elemeiről, és a kutatási kérelem nyomtatvány aláírásával kötelezi magát arra, hogy ezeket a szabályokat magára nézve kötelezőként fogadja el, a levéltári anyagot épségben megőrzi, és a személyes adatokat az Adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően kezeli és használja fel.
A regisztrált kutatók látogatói jegyet kapnak, mely az adott naptári évben a levéltár mindhárom épületébe való belépésre jogosít. A látogatói jegy érvényességét minden évben meg kell újítani. Elveszett vagy megsemmisült látogatói jegyet a levéltár egy alkalommal pótol díjmentesen.
A kutatóterem működésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
Milyen kutatási korlátozásokkal kell számolni?
A személyiségi jogok védelmével összefüggő korlátozásokat az Adatvédelmi törvény határozza meg. A levéltár köteles betartani a személyiségi jogok és a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi előírásokat még akkor is, ha a kutatás célja egyébként nem a személyes adatok megismerése és feltárása. A törvény kiemelten védendőnek minősíti az úgynevezett különleges adatokat, amelyek elsősorban a faji eredetre, a nemzetiségi és az etnikai hovatartozásra, pártállásra, vallásos meggyőződésre, illetve az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkoznak.
Fontos tudnivaló, hogy a törvény különbséget tesz tudományos célú kutatás, illetve nem tudományos célú kutatás között. Azt, hogy egy kutatás tudományos célt szolgál, valamely kutatást folytató, bejegyzett, hazai tudományos intézmény (pl.: akadémiai intézet, egyetemi vagy fősikolai tanszék, megyei levéltár, könyvtár, múzeum) igazolhatja az úgynevezett támogató nyilatkozat kiadásával. A levéltár a tudományos kutatást folytató kutató részére bármely személyes adatot tartalmazó iratot kiadhat, és a kutató a kiadott iratokról másolatot is kaphat. A kutatónak azonban tudnia kell, hogy a személyes adatok nem megfelelő kezelésével, nyilvánosságra hozásával, általában a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos mindennemű felelősség őt terheli.
Aki nem rendelkezik valamely tudományos intézmény támogató nyilatkozatával, azaz nem minősül tudományos kutatónak, az a személyes adatot tartalmazó iratanyagokat csak az érintett halála után 30 évvel kaphatja meg. Amennyiben a halál időpontja nem ismeretes, akkor a születéstől számított 90 év, illetve, ha ez sem ismeretes, akkor az irat keletkezésétől számított 60 év után kaphatja meg az iratot. A nem tudományos céllal kutató személy is hozzájuthat az iratanyaghoz, ha a kutatás – a kutató költségére készített – anonimizált másolattal is megvalósítható, illetve, ha a kutatáshoz az érintett, vagy annak halála után örököse vagy más hozzátartozója hozzájárult.
Külföldi kutató általában ugyanolyan feltételekkel kutathat a levéltárban, mint bármely magyar állampolgár. A személyes adatokat tartalmazó iratok kutatásához azonban a Magyar Tudományos Akadémiának a kutatás tárgya szerint illetékes intézetétől kell támogató nyilatkozatot beszereznie. Ez esetben is csak akkor kaphatja meg anonimizálás nélkül a dokumentumokat, ha országa jogszabályai a magyarországival azonos módon és mértékben védik a személyiségi jogokat.
A kutatási korlátozások harmadik csoportja az államtitok védelmét szolgálja. A levéltárnak be kell tartania az államtitok és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogszabályi előírásokat. Az államigazgatási szervek vezetői az iratok keletkezésekor megállapítják, hogy annak információtartalma államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül-e. Amennyiben igen, akkor a Titokvédelmi törvényben előírt módon minősíti, azt és ezt a tényt az iratra is rávezeti, egyben meghatározza a minősítés érvényességi idejét. Amennyiben a minősítés az iratok levéltárba adása után is fennáll, a minősített irat megtekintésére csak az irat minősítője, illetve annak jogutódja adhat engedélyt. A kutatónak tehát magától az iratképző szervtől vagy annak jogutódjától kell – közvetlenül, vagy a levéltár közvetítésével – engedélyt kérnie az iratanyag kutatására.
Az állami szervek zavartalan és befolyásolástól mentes működésének biztosítása érdekében a törvény a hivatalok működése során a Magyar Köztársaság szabadon választott országgyűlésének első ülése (1990. május 2.) óta keletkező úgynevezett döntés-előkészítő iratokat a Titokvédelmi törvény előírásai szerinti minősítés mellőzése esetén is nem nyilvánosnak minősíti. Ezekben az iratokban tehát a keletkezéstől számított harminc évig csak az iratképző szerv engedélyével lehet kutatni.
