Jelenlegi hely

Él, mint Marci Hevesen

Szerző: Zsupos Zoltán
2014.02.04.
Ezúttal a 19. század elejének híres betyárjára, Zöld Marcira vonatkozó iratok közt válogattunk. A főként Heves megyében tevékenykedő, életét bitófán végző rabló nevét napjainkban is szólás őrzi.
Rózsa Sándor előtt az egyik legjelentősebb betyár Zöld Marci volt, aki 1814 és 1816 között szerzett magának hírnevet. Dömötör Sándor írásaiból már ismert volt a fegyverneki pusztán történt felakasztása előtt tett tanúvallomása, amelyben röviden így vallott magáról: „Zöld Márton a nevem, 25 esztendős, tekintetes Bihar vármegyében fekvő Berettyó Újfalubul való születés, református, nőtelen, a Herceg Hessen Hamburg Nemes Regementbéli szökött katona, nemes személy vagyok... Hat esztendőket töltöttem el mind összesen temlecben. Elsősorban verekedésért, másodszor az újfalusi bíráktul erőszakosan elvett ökrökért, harmadszor két lovat elfogattatván Nánáson, annak utána katonának adattam... Most karácsonykor két esztendeje, hogy elszöktem Nagy Váradrul..."

Ennyit tudtunk eddig a betyárrá válása előtti életéről, most azonban a Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumokból jóval részletesebb képet alkothatunk róla. Kiderült, hogy már édesapja, Zöld Mihály is összeütközésbe került a törvénnyel, „aki életét vagy tömlöcökben vagy bujdoklásban töltötte". 1810-ben Budaházy Lajos főszolgabíró az akkor 19 éves Zöld Márton tetteit olyan súlyosnak vélte, hogy azok felett a vármegyének kell ítélkeznie: „olyan tetemes a vétek hogy a tekintetes nemes Vármegye által való megítélést kívánja".



ld Marci elleni tanuvallomás
1526 utáni gyűjtemény – Igazságszolgáltatással kapcsolatos iratok – 4. tétel Ismert rablóvezérekkel kapcsolatos iratok

A megalapozott ítélethez mellékelte a Hadnagyi Szék által készített kihallgatásokat, amelyeket Csőregh István főhadnagy az alábbi összefoglalással küldte meg: „Berettyó Újfalusi nemes Zöld Márton, azonkívül hogy miolta az insurrectióból haza jött, sok tolvajságokról tette magát gyanússá, a közelebb múlt április hónapba micsoda káromlást vitt véghez a nemes Fonyad Jánosné asszonyom házánál az ... ide rekesztett Hivatalos vizsgálódásból megtetszik. Ezen kívül a közelebb múlt június 8dikán, a maguk házánál ugyan, de minden igaz ok nélkül miként kínozta meg Berettyó Újfalusi Pap Sándort és micsoda káromlásokat vitt akkor is végbe a ... vizsgálódás eléggé megmutatja. De a gonoszságban itt sem állapodván meg, a most múlt június utolsó napján Berettyó Újfalusi biró uramat, és a vele levőket, midőn a tilalmasból hajtották a sok marhát, az úton megtámadta, előllök a marhát rút káromlások közt elzavarta, egyik csősznek a bundáját a nyakából kitépte, sőt ha a kaszát, mellyet egy legénytől el akart venni, kezéhez vehette volna, gyilkosságot is tselekedett volna..." Intézkedést kér, hogy „rossz tselekedeteiért hogy ezen rossz ember (ki egész életét korhelységgel tölti, és tőle a közönség csak kevés ideig sem lehet bátorságba) méltó büntetését minél elébb elvehesse".


Zöld Marci vallomása
1526 utáni gyűjtemény – Igazságszolgáltatással kapcsolatos iratok – 4. tétel Ismert rablóvezérekkel kapcsolatos iratok

A letartóztatott Zöld Marci azzal próbált meg védekezni, hogy ha hibázott is, annak nem csak ő az oka: „...Én a most múlt nemesi insurrectióban a magam személyére Őfelsége szolgálatában lévén, haza kerülésemmel némely irigyek addig incselkedtek mesterkedtek körülöttem, hogy engemet mások előtt rossz színekkel festegetvén nem igaz vádakat tévén ellenem, ide a tekintetes nemes vármegye áristomában hozattattam, miért? miért nem? jó szerént magam sem tudom; ha hibáztam annak nem csak én vagyok oka, hanem azok, akik engem méltatlan háborgattak, míg insurgens voltam az idő alatt senkivel semmi bajom nem volt, becsületesen viselvén magamat, mint ezt az akkori tisztjeim is bizonyíthatják. Alázatosan instálom a tekintetes Fiskális Urat méltóztassa ügyemet a mostan tartandó tekintetes Törvény Szék előtt felvetetni, minél elébb hadd szabadulhassak az ellenem tett vádak alól, ígérem és kötelezem magamat arra, hogy ennek utána soha hibámért a tekintetes nemes Vármegye előtt meg nem fordulok."

 

A vármegye azonban egy év tömlöcre ítélte, onnan katonának adták, ahonnan megszökött, majd az egész Alföldet bejárta. Útonállás, erőszakoskodás, ménes szétugratás kísérte útját. Egyszer aztán összetalálkozott az akkora már „országszerte elhíresedett haramiák vezérével", Palatinszki Pistával, akivel szövetségre lépett és ettől kezdve együtt kalandoztak. Csapatuk időnként nyolc főre gyarapodott, de az állandó üldözés miatt megtörtént, hogy csak a két vezér maradt életben, a többieket a bitófán fújdogálta a szél. Helyükre azonban mindig újak álltak, és a veszély növekedésével egyre vakmerőbbek lettek. Kirabolták a Szabolcs megyei pandúr komisszárius tanyáját, elállták az Ugocsa megyei szolgabíró útját és többször 15-20 fős nemes utazó társaságot tartóztattak fel. Tevékenységük fő területe Bihar és Heves megye mellett a Hortobágy volt, de végül árulás miatt a pandúrok kezére kerültek.


Az 1816 végén társaival együtt felakasztott betyárról sorra születtek a népdalok, balladák, 1817-ben már az ország valamennyi vásárában árulták a „Zöld Martzi és szeretője nótáji, és egymástól való bútsúzások" című ponyvát. 1834-ben Kossuth Lajos a Marseillaisse-zel kapcsolatban jegyzi meg: „ A fegyverneki pusztán fogadom, ... (a nép) nem a marselli hymnust hallaná, hanem Zöld Marci nótáját". Kossuth Lajos tudta a betyár népszerűségének okát, (akinek soha nem tapadt vér a kezéhez): az akkori helyzetben ő testesítette meg a feudális társadalmi rendből kitörő, az urakkal szembeszegülő erőt. Petőfi Sándor Kossuth Lajoshoz hasonló okból fűzhette különleges kapcsolat e betyárhoz. 1845-ben öt nap és öt éjszaka alatt egy Zöld Marci drámát írt, amit sajnos a Nemzeti Színház visszautasított, ő pedig dühében tűzbe vetette a kéziratot. A róla szóló verse azonban fennmaradt. Egyik legszebb új stílusú népballadánk is róla szól, melynek dallamát és sorait a múlt század első éveiben Kodály Zoltán jegyezte fel a nyitrai Ghymesben. Végül pedig megemlíthetjük azt a napjainkig használt szólást, hogy él, mint Marci Hevesen. Ez eredetileg egyértelműen Zöld Marcira utal, aki országosan ismert tevékenységének egy részét Hevesben fejtette ki, és ott is lelte halálát. Így eredeti jelentésében a szólást a rövid ideig jól élő, nagy hírnévre szert tévő, de sejthetően rossz véget érő emberre mondhatták.

 

 

 

 

Utolsó frissítés:

2015.08.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges