1848-as forradalom

Buda vára a miénk!

magyar

 1849 áprilisának végére a főhadszíntéren a cs. kir. csapatok az ország nyugati határára szorultak vissza. A hatvani, tápióbicskei, isaszegi, váci, nagysallói győzelmeket követően az ország középső része, leszámítva a budai várat, a honvédsereg kezére került. A magyar hadvezetés előtt két lehetőség kínálkozott: folytatják az előrenyomulást tovább a Lajta felé vagy  Komárom alól visszafordulnak Buda irányába.

Rózsa Sándor nyomában

magyar

Természetesen szükségünk van hősökre, akikre fel lehet nézni, jó érzés olyan emberekről hallani, akik az elbizakodott, gazdag emberek ellen, a szegényekért küzdöttek. A betyárok esetében azonban, ha a korabeli tanúvallomásokat részletesebben megismerjük, jóval árnyaltabb kép bontakozik ki előttünk.

Haynau, a fejgörcsök embere

magyar

A szabadságharc leverése után Ferenc József nem tekintette Magyarországot alkotmánnyal rendelkező királyságának. Miután a Függetlenségi Nyilatkozatban Kossuthék kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, a trónfosztott király úgy vélte, az ország eljátszotta alkotmányos jogait. (Ne felejtsük el, Ferenc Józsefet V. Ferdinánd lemondása után nem koronázták magyar királlyá!)

Merénylet Ferenc József ellen

magyar

Ferenc József nem tartozik legnépszerűbb királyaink közé. Ennek oka, hogy uralkodása kezdetét beárnyékolta az 1848/49-es szabadságharc leverése, és az azt követő önkényuralom időszaka, uralkodása vége pedig a Monarchiát elpusztító háborúba, majd ennek következtében a történelmi Magyarország feldarabolásába torkollott.

Szerződés a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal

magyar
 

A független, felelős minisztérium 1848 tavaszán történő felállításával az ország pénzügyi igazgatása magyar kézbe került. A Kossuth Lajos vezette pénzügyminisztérium hatalma azonban nem volt teljeskörű, hiszen a hazai pénzforgalom továbbra is az Osztrák Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyekben zajlott. A zűrzavaros időkben a papírpénzek iránti bizalom jelentősen megcsappant.

A Függetlenségi Nyilatkozat

magyar

Amikor 1848. december 31-én a magyar országgyűlés elhagyta Pest–Budát és áttelepült Debrecenbe, a magyar forradalom ügye veszni látszott. A sikeres osztrák hadmozdulatok, a törvényes kormány hiánya (gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848 őszén lemondott), majd az V. Ferdinánd helyébe lépő fiatal uralkodó, I. Ferenc József által a morvaországi Olmützben kiadott ún. oktrojált alkotmány, amely Magyarországot koronatartományként sorolta az osztrák birodalomba, mind azt látszottak igazolni, hogy március 15-e vívmányai rövid életűek.

Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezése

magyar
Március 15-én – a pesti forradalom híréről még nem tudva – az országgyűlés küldöttséget menesztett Bécsbe V. Ferdinánd királyhoz az ellenzék követeléseit tartalmazó felirattal. A Pozsonyban hajóra szálló politikusok sorában ott lépdelt maga Batthyány Lajos is, a felirat többek között az ő miniszterelnöki kinevezését is sürgette.

Bem tábornok oklevelei

magyar

Az Országos Honvédelmi Bizottmány 1849. március 21-én falragasz formájában adta közre az erdélyi katonai sikerek hírét. Ugyanezen a napon két díszes oklevelet állítottak ki Bem tábornok számára. Egyrészt Nagyszeben bevételét, valamint az osztrák és orosz csapatok Havasalföldre űzését méltányolva altábornaggyá léptették elő, másrészt elsőként megkapta az akkori adható legmagasabb fokozatú magyar hadi kitüntetést, a Magyar Katonai Érdemrend  I. osztályát.

Oldalak

Feliratkozás RSS - 1848-as forradalom csatornájára