2024. május 13-án a Magyar-Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára a kutatótermében a családfakutatást népszerűsítő, a Családfa – Családtörténeti Magazint, valamint a legfrissebb számában megjelent, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez kapcsolódó írásokat bemutató sajtótájékoztatót tartott.

2024. április 24-én Szolnok Városi Óvodák Hétszínvirág Tagintézményéből látogattak levéltárunkba a Bagoly csoport ovisai.

Magyarországon a 18. században jelentek meg az első uralkodói (állami) törekvések arra vonatkozóan, hogy az iskolákat minél több gyermek látogassa. Persze a gyakorlatban még jó ideig nem valósult meg az általános tankötelezettség, a Habsburgok hol önállóan, hol a rendekkel együttműködve több ízben megkísérelték előmozdítani, hogy az ország modernizálása céljából minél nagyobb tömegek ismerkedjenek meg az írás, az olvasás és az alapvető számolás tudományával; igaz, e törekvés intenzitása korszakonként változott. Ennek következtében a levéltári iratok között is szép számmal találunk olyan forrásokat, amelyek arról árulkodnak, hogy a központi szervek ösztönzésére a helyi hatóságok megpróbálták az iskolapadba terelni az egyszerű nép gyermekeit.

A Rákosi-diktatúra kiépülésének egyik szimbolikus aktusa volt, amikor a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt 1948. június 12-én kimondta egyesülését, létrehozva a Magyar Dolgozók Pártját. A felek egyenragúsága azonban csak látszólagos volt. A színfalak mögött megkérdőjelezhetetlen kommunista irányítás és szigorú ellenőrzés mellett zajlottak az események, melyek végső célja a rivális munkáspárt felszámolása volt, amit összekötöttek a szociáldemokraták megfélemlítésével, a nem elég együttműködő tagok tömeges kizárásával. Az alábbi forrásválogatással ezen több hónapon át húzódó folyamat kulisszatitkaiba engedünk bepillantást.